Mire jó a python programozás?
A Python az utóbbi években az egyik legfeltörekvőbb kódolási nyelvvé nőtte ki magát. Napjainkra ez lett az egyik legismertebb és legnagyobb felhasználói bázissal rendelkező programozási nyelv. Az egyik neves fejlesztői portálon végzett kimutatások szerint – ahol programozók tehetnek fel és válaszolhatnak meg egymásnak kérdéseket a világ minden pontjáról – a felhasználók a legtöbb kérdést a Python-nal kapcsolatban teszik fel, megelőzve például a JavaScript-et is. De miben is rejlik a Python ereje?
A Python nyelvet Guido van Rossum holland programozó kezdte el fejleszteni, először csak amolyan kedvtelésből. A Python nevet ráadásul nem az óriáskígyó, hanem a népszerű Monty Python sorozat ihlette. Rossum ekkoriban egyébként már széleskörű programozói tapasztalattal rendelkezett, célja pedig az volt, hogy egy kellően tömör, logikus, könnyen megtanulható és átlátható új programozási nyelvet alkosson meg. Rossum a fejlesztést az 1989. év végén kezdte meg, majd 1991-ben hozta először nyilvánosságra Python 0.9.0 verzió néven. Ezt követte később az 1.0, a 2.0, majd 2008-ban a jelenleg is aktuális verzió, a Python 3.0.
A Python programozási nyelv fejlesztési filozófiájának alapja azóta is a könnyű megértés és tanulhatóság, az olvashatóság szem előtt tartása. Ha összehasonlítasz egy Pythonban írt kódot egy más kódnyelvben, akár Pascalban, Javaban vagy C-ben írt kóddal, laikusként is szembetűnik annak tagoltsága, átláthatósága és mindenféle speciális karakterektől való mentessége. Ráadásul egy azonos feladatra Python nyelven megírt program hossza nagyjából negyede az előbbi nyelveken megírtakéhoz képest, ami értelemszerűen sokkal rövidebb fejlesztési időt, ezáltal kevesebb költséget is igényel.
A Python az egyike az úgynevezett „magas-szintű” programozási nyelveknek. Ahhoz, hogy megértsük mit jelent a magas-szintű, értenünk kell, hogyan működik a számítógép. A computerek a gépi nyelvet vagy gépi kódot értik, ami nem más 1-esek, 0-ák és egyéb karakterek egyedi mintázata. Ez az ember számára nem igazán érthető és nagyon nehezen megtanulható. Ha felállítunk egy képzeletbeli létrát a gépi kód és az emberi nyelv között, akkor az „alacsony-szintű” nyelvek azok, amelyek a gépi kódhoz állnak közelebb, a „magas-szintű” nyelvek pedig azok, amelyek az emberi nyelvhez.